Európa ambiciózus célja, hogy 2040-re füstmentessé váljon, a jelenlegi dohányzás-ellenőrzési stratégiák mellett egyre inkább kicsúszik a hatókörből – állapították meg a szakértők a We Are Innovation által nemrég Brüsszelben rendezett eseményen. A bizonyítékokon alapuló közegészségügyi megközelítéseket népszerűsítő globális hálózat arra a következtetésre jutott, hogy az ártalomcsökkentő technológiák – például az e-cigaretták, a nikotinos tasakok és a hevített dohánytermékek – elfogadása nélkül az Európai Unió azt kockáztatja, hogy több mint fél évszázaddal elvéti kitűzött célját.
A megbeszélés rávilágított az EU-ban a politikai törekvések és a gyakorlati valóság között tátongó tartós szakadékra: a felnőttek közel negyede még mindig dohányzik – ez az arány négy év alatt alig mozdult. Ezzel éles ellentétben Svédország annak küszöbén áll, hogy Európa első füstmentes országa legyen: állampolgárainak alig több mint öt százaléka dohányzik, és itt a legalacsonyabb a tüdőrák okozta halálozás Európában. A felszólalók szerint ez a siker nem a tilalmaknak vagy a súlyos adóztatásnak köszönhető, hanem a “pragmatikus szabályozásnak”, amely elérhetővé, elfogadhatóvá és megfizethetővé teszi a biztonságosabb nikotinalternatívákat.
Tetiana Rak, a We Are Innovation operatív igazgatója elmondta, hogy Svédország “emberközpontú” modellje 2008 óta 65%-kal csökkentette a dohányzást, ami 36%-kal kevesebb tüdőrákos halálozást és összességében 21%-kal kevesebb, dohányzással összefüggő halálesetet eredményezett. Ezt úgy érték el, hogy a felnőtt fogyasztók világos tájékoztatást kaptak a relatív kockázatokról, és könnyen hozzáférhettek az alternatívákhoz, például a snushoz, újabban pedig a nikotinos tasakokhoz. “Ahogy a szájon át használható nikotintermékek használata nőtt, a dohányzás szinte tükörképszerűen csökkent” – jegyezte meg Rak.
Ez a “3A-keretrendszer” – elérhetőség, elfogadhatóság és megfizethetőség – máshol is pozitív eredményeket hozott. Csehországban a dohányzási arány három év alatt hét százalékponttal csökkent, miután az adóztatást a termékek kockázatához igazították, és az innovatív termékeket beemelték a leszokást segítő nemzeti irányelvekbe. Görögországban, egy mélyen gyökerező dohányzási kultúrával rendelkező országban a dohányzás elterjedtsége három év alatt hat százalékponttal esett vissza azt követően, hogy 2020-ban szemléletet váltottak.
Emmanouil Fragkos görög európai parlamenti képviselő felvetette a kérdést, vajon az EU a bizonyítékokat követi-e majd, vagy az “ideológiát és a tiltást”. Anders Milton svéd orvos az európai egészségpolitika “intézményi tehetetlenségét” bírálta, kijelentve: “Úgy tűnik, az uniós egészségügyi hatóságok minden ellen vannak, kivéve a cigarettát. Ellenzik a snust, ellenzik az e-cigarettát, ellenzik a hevített dohánytermékeket – pedig mindezek életeket mentenek. Ez hiba.” Érvelése szerint a fogyasztói választás – amelyet hiteles alternatívák tesznek lehetővé – elérheti azt, amit a tiltás nem tud, és önmagában az adóztatás nem jelent megoldást.
Rak azt is hangsúlyozta, hogy az innováció és a közegészségügy természetes szövetségesek, nem egymással szemben álló erők. “A halálos égés és a biztonságosabb alternatívák közötti küzdelemben állunk” – mondta, hozzátéve, hogy a füstmentes jövőt nem azzal érjük el, ha mindent betiltunk, hanem azzal, ha jobb választási lehetőségeket találunk fel. A We Are Innovation modellezése szerint a svéd modell átvétele több mint ötven évvel hozhatná előre Európa füstmentes céljának elérését a jelenlegi pályához képest, amely 2116-ra mutat.
A brüsszeli üzenet egyértelmű: Európa választás előtt áll. Folytathatja a tilalmak és adók útját, vagy magáévá teheti az innovációt és a bizonyítékokon alapuló ártalomcsökkentést, hogy felgyorsítsa a változást és életeket mentsen.